Köszönöm

Hali mindenki.
Először is meg szeretném köszönni a világ 4 legjobb tesójának (Csathó Susienak, Kikyo samának, Süti sütő sós szusis Seltynek és Franciscotlandnak) hogy talpra állítottak.

Na meg Mr. Chunnak aki elindított azzal a dallal felfele.
 A zene és a tesóim újra talpra állítottak.

 Viszont valaki (Oosaki-chan) még mindig azon az úton jár amivel a legjobban idegesít és végtelenül illetve halálosan... mondjuk azt irritál. Ami irritál azt likvidáld ^^.

Na és a Csúcspont a legfőbblegjobblegszebblegmindenenmindenizésminden hogy várom 15.-ét mert a világ leggyönyörűbb, legjobb, legszeretőbb, legimádnivalóbb, legszerethetőbb, és legcsodásabb lányával egy évesek leszünk ^^

Üdv: az újra talpra állt Daisuke ^^

Alone with pain but alive

Üdv mindenki!
Sikereim ellenére csak a fájdalom és a gyötrődés halmozódik az életemben.
Gondolkodok azon hogy érdemes volt-e küzdeni? Miért segítek, miért kérek egyáltalán miért lépek valakivel kapcsolatba ha csak fájdalmat szül. Nem tehetek róla nem tudom miért talán nem ismerem a barátaimat eléggé de mindíg megbántom őket vagy ők teszik ezt  velem. Eljutottam oda hogy elgondolkodtam hány ember van akire mindíg számíthatok összeszámolta és összesen 3 ilyen ember van. ebből 2 csak szellemileg mert távol vannak de velük sem folytonos az összhang. Miért nem kapom vissza azt amit adok? Miért ilyen hálátlan ez a faj? Miért vagyok ennyire egyedül? Miért érzem azt hogy késeket forgatnak bennem? Miért kell tudnom azt hogy minden nap többen kívánják a halálomat? Mit tettem? Hol rontottam el?
Nem helyeslitek a gondolataim, röhögtök rajtam, csak ezért tartotok? Nincs senki aki megértene.
Már nem sokáig bírom...
Az álarcom összetöredezik...
És ha így megy tovább...
Összetörök

Daisuke kiszáll egy időre szebb  napokat